Magyarország – Gázkészülék-karbantartási szolgáltatások – K2598 Gázmotoros kiserőművek karbantartása hibaelh

Gázmotoros kiserőművek karbantartása, hibaelhárítása vállalkozási keretszerződés keretében. VI.1.7) További információk folytatása: (32) A Bíróság ugyanakkor kimondta, hogy a 2004/18 irányelv 2. cikkével nem ellentétes, ha az ajánlatra vonatkozó adatokat kijavíthatják vagy kiegészíthetik, különösen amennyiben azok nyilvánvalóan csak egyszerű pontosítást igényelnek, vagy nyilvánvaló tárgyi tévedések kiküszöbölése érdekében ez szükséges (a fent hivatkozott SAG ELV Slovensko és társai ügyben hozott ítélet 40. pontja). (33) A Bíróság ebben az ítéletben kifejtett néhány követelményt, amelyek behatárolják e lehetőséget, amely szerint az ajánlattevőktől írásban tájékoztatás kérhető az ajánlatukkal kapcsolatban. (34) Mindenekelőtt az ajánlatra vonatkozó tájékoztatáskérést, amelyre csak akkor kerülhet sor, ha az ajánlatkérő megismerte az összes ajánlatot, főszabály szerint valamennyi azonos helyzetben lévő vállalkozás részére ugyanúgy meg kell küldeni (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott SAG ELV Slovensko és társai ügyben hozott ítélet 42. és 43. pontját). (35) Továbbá a felhívásnak tartalmaznia kell az ajánlat valamennyi tisztázást igénylő pontját (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott SAG ELV Slovensko és társai ügyben hozott ítélet 44. pontját). (36) Ezenkívül e felhívás nem eredményezheti azt, hogy az érintett ajánlattevő valójában olyan ajánlatot tesz, amely újnak minősülhet (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott SAG ELV Slovensko és társai ügyben hozott ítélet 40. pontját). (37) Végül általában az ajánlatkérő azon mérlegelési jogkörének gyakorlása során, amely azon lehetőség kapcsán áll a rendelkezésére, hogy a részvételre jelentkezőktől tájékoztatást kérhet az ajánlatukkal kapcsolatban, az ajánlatkérő kötelessége, hogy a különböző részvételre jelentkezőket egyenlő módon és tisztességesen kezelje, azaz úgy, hogy a tájékoztatáskérés az ajánlatok kiválasztását követően, és annak eredményére tekintettel ne tűnhessen úgy, hogy indokolatlanul előnyben részesítette vagy hátrányos helyzetbe hozta azon részvételre jelentkezőt vagy jelentkezőket, amelyhez vagy amelyekhez e kérelmet intézte (a fent hivatkozott SAG ELV Slovensko és társai ügyben hozott ítélet 41. pontja). (38) Ez a megállapítás, amely az ajánlattevők által benyújtott ajánlatokra vonatkozik, alkalmazható a meghívásos eljárásban részvételre jelentkezők előminősítésére vonatkozó szakaszban benyújtott ajánlati dokumentációk esetében is. (39) Így az ajánlatkérő kérheti, hogy az ilyen dokumentációban szereplő adatokat pontosan javítsák vagy egészítsék ki, feltéve, hogy az ilyen kérés olyan iratokra vagy adatokra vonatkozik, mint például a közzétett mérlegbeszámolókra, amelyek tekintetében objektíve igazolható, hogy a részvételi jelentkezésre előírt határidő előtt keletkeztek. (40) Ugyanakkor le kell szögezni, hogy más a helyzet abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárási dokumentumok a kizárás terhe mellett írták elő a hiányzó iratok vagy információk közlését. Az ajánlatkérőnek ugyanis szigorúan tartania kell magát azokhoz a feltételekhez, amelyeket saját maga határozott meg [lásd ebben az értelemben a C-496/99. P. sz., Bizottság kontra CAS Succhi di Frutta ügyben 2004. április 29-én hozott ítélet (EBHT 2004., I-3801. o.) 115. pontját].” A Közbeszerzési Döntőbizottság D.305/27/2011. számú határozata kimondta „Az ajánlat hiánypótlással nem tehető érvényessé, hiszen „A Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályai az ajánlattételi határidőben benyújtott ajánlat kiegészítését és módosítását teszik lehetővé, nem az ajánlat benyújtásának az ajánlattételi határidőt követő időre történő áttolását.” Ajánlattevő megsértette a Kbt. 81. § (11) bekezdése szerinti ajánlati kötöttséget azzal, hogy módosította az ajánlattételi határidőre megtett ajánlatában benyújtott költségvetést (Ajánlati lapot), - jelen esetben nem alkalmazható a beállt ajánlati kötöttség áttörése, amire a Kbt. 71. § (8) bekezdése (hiánypótlás keretében módosítani vagy pótolni kell valamely tartalmi elemet) vonatkozik - a Közbeszerzési Döntőbizottság D.489/35/2012. sz. határozatában kimondja, „nem minősíthető érvényesnek az az ajánlat, amelyet az ajánlati kötöttség beálltát követően módosítottak, és nem értékelhető a megadott bírálati szempontok szerint olyan ajánlati vállalás, amelyet az ajánlati kötöttség megsértésével tettek”, a felvilágosítás jogintézménye nem szolgálhat arra, hogy az ajánlati kötöttséget megsértsék. Az ajánlati kötöttség beálltára vonatkozó szabály dogmatikai kapcsolatot (hidat) teremt, illetve alapoz meg más jogintézmények között, így alapjaiban határozza meg az ajánlattevői kötelezettségek körét (az ajánlatot meg kell tenni, az ajánlatkérő nem vállalhatja át az ajánlattevő feladatát – az „ajánlat megtétele az ajánlattevőtől elvárható”, D. 414/14/2018. sz. határozat) –, az ajánlatkérői bírálati kötelezettség kereteit, és ennek megfelelően a hiánypótlás (felvilágosításkérés) határait.” Fentieken túlmenően utalni kívánunk továbbá a Közbeszerzési Döntőbizottság D.268/18/2020. sz. határozatában foglaltakra, mely szerint: Hiányos szakmai ajánlatot nem lehet a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti, ún. teljességi nyilatkozattal "leplezni". A Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat [sem] nem pótolja [pótolhatná] az ajánlatkérői elvárásoknak megfelelő ajánlat benyújtását.